2017. május 27., szombat

Daniel Kolenda és Todd White Magyarországon

Kicsoda Daniel Kolenda és Todd White? Mi az a CfaN? Mikor és miért jönnek Magyarországra?Miért kell nekünk erről tudni?

Bár bőven van még idő a címben szereplő személyek magyarországi látogatásáig, mégis úgy gondolom, fontos válaszolni már most a fent feltett kérdésekre. Cikkem végére az is kiderül, hogy miért. Kezdjük egy olyan valakivel, aki nem szerepel az eddig említett személyek között, de a fenti képen látható, és kulcsszerepe van egy közelgő, előre láthatóan több ezer fős, magyarországi rendezvény létrejöttében. Ő Reinhard Bonnke, a CfaN alapítója.

A német származású Reinhard mindössze tíz éves korában kapta meg az élő Istentől azt az elhívást, mely később egész életét meghatározta. Attól a naptól kezdve tudta, hogy ha felnő, Afrikában fogja majd hirdetni Isten üzenetét. Bár környezetében senki nem hitt neki, ő mégis úgy gondolkodott, valamint később tudatosan is úgy alakította az életét, hogy amikor eljön az ideje, be tudjon állni ebbe a küldetésbe. Írhatnék még sokat arról az útról, mely végül elvezette őt Afrikába, azokról a csodákról, melyek az általa megalapított CfaN (Christ for all Nations-Krisztus Minden Nemzetért) elnevezésű szervezet rögös útját szegélyezik a mai napig, de nem teszem. Szeretettel ajánlom figyelmedbe "Az Élő Tűz mindent megváltoztat" című könyvet, amiben több hihetetlen történet is megelevenedik előtted ebben a  témában. Az alábbi videó pedig bemutatja neked, hová jutott napjainkra ez a sokak által komolytalannak tartott elhívás. Az elhívás, mely Isten ereje, és Jézus Krisztus áldozata által több mint 70 millió ember életébe hozott már változást. A filmben nem csak Reinhard Bonnke látható, hanem leendő utódja, Daniel Kolenda is, aki legalább akkora tűzzel és lelkesedéssel végzi a lelkek megmentésének munkáját, mint elődje.


Mostanra remélhetőleg több kérdésedet is megválaszoltam, de talán szeretnéd még tudni például, ki az a Todd White? Ő egy olyan ember, aki egészen 22 éves koráig istentagadó, drogos életet élt. Ekkor egy napon szembetalálkozott az Úr szeretetével. Meglátta az igazságot, miszerint a Szent Szellem minden emberen keresztül áradni, mozdulni, cselekedni akar az egész bolygónkon. Isten közöttünk lakó ereje együtt akar munkálkodni velünk, és Todd ebben partnere, munkatársa az élő Istennek. Gyakran imádkozik utcákon emberekért, és több ezres konferenciákon is szívesen bátorítja a jelenlévőket az Atyával való kapcsolatra, a Szent Szellemmel való közösségre. Ezért fog hozzánk is eljönni a 2018. augusztus 24-25-én megrendezendő CfaN rendezvényre. 




Hazai szinten több felekezet és missziós szervezet összefogásával történik a két napos rendezvény szervezése. Az alábbi fotón néhány vezető látható az egyik megbeszélés alkalmával. Több egyeztetés és értekezlet zajlott már Bret Sipek, a CfaN nemzetközi kampányigazgatója és a magyar szervezők között. Feltételezett helyszínként a Papp László, vagy a Groupama Aréna került szóba.




Amiért a CfaN vezetése úgy döntött, hogy magyar földön is hirdetni szeretné az evangéliumot, Istenbe vetett hitre bátorítani az érdeklődőket, az nem más, mint hogy szentül meg vannak győződve arról, az Úr nem csak Afrikát, hanem Európát is fel akarja rázni. A Reinhard Bonnke által alapított szervezet csak abban az esetben látogat meg rendezvényeivel egy országot, ha ott nyitottságot, és ÖSSZEFOGÁST tapasztal a jelenlévő keresztény közösségek részéről. Nagy öröm nekem, hogy hazánkban létrejött egy ilyen összefogás, és megtiszteltetés számomra, hogy az Ébredés Misszió vezetőjeként magam is részese lehetek ennek.

Tudom, hogy amikor egyedül imádkozol otthon, vagy személyesen valakiért, esetleg egy kicsiny közösségben többekkel, akkor is megmozdulhat Isten Szelleme, és bármit megtehet! De egy ekkora rendezvényen, ahol előre láthatóan több ezer olyan ember vesz majd részt, akik találkozni akarnak az Istennel, még nagyobb mértékben teheti meg mindezt. Sokan rengeteg energiát, időt, pénzt fektetnek majd ebbe a rendezvénybe, és elengedhetetlenül fontos, hogy egyének és közösségek egyaránt, sokat imádkozzanak a CfaN magyarországi rendezvényéért! Jövő augusztusban számos embert elérhetünk egyszerre, sok csodát, megújulást élhetünk majd át, de ehhez te is kellesz! Szükség van az imádságaidra, szükség van az egységre. Ha fizikailag nem is tudunk együtt lenni, lélekben akár naponta összekapcsolódhatunk imáink és a Szent Szellem által ezért a jövőbeni programért.
Látnia kell ennek a világnak, hogy igenis össze tudnak fogni a magyarok, és Istenünk megáldja jelenlétével összefogásunkat!




2017. május 5., péntek

Táncoló apácák között

Egy fantasztikus rendezvény rövid beszámolója

Több mint 700 regisztrált érdeklődő részvételével került megrendezésre a 2017. április 29 - május 1-ig tartó Imádság Háza Konferencia Budapesten, a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban. A szervezők nagylelkű és kedves gesztusként tiszteletjegyet ajánlottak fel hazánk ébredéséért munkálkodó néhány missziós munkásnak, vezetőnek. Így ért engem is a megtiszteltetés, hogy részt vehettem ezen a rendezvényen.




Hallottam ezt is, azt is, de be kell, hogy valljam, én magam nem ismertem az Imádság Háza missziós szervezet gondolkodásmódját, látásmódját. Egy-két tesó kivételével azokat a személyeket sem ismertem, akik Magyarországon részt vesznek ebben a munkában. Így, amikor megérkeztem a konferencia helyszínére, egy ideig csak szemlélődtem. Igyekeztem mind szellemileg, mind fizikailag felmérni a terepet, és bekapcsolódni, alkalmazkodni. Mellettem egy idős néni ült huszonéves lányával, mögöttem a lelátón pedig vegyes korú apácák foglaltak helyet, de csak addig, amíg a dicsőítés el nem kezdődött. Legnagyobb megdöbbenésemre ugyanis nem csak, hogy felálltak, hanem hol felemelt kezekkel, hol tapsolva mutatták ki szenvedélyüket Isten iránt. Nem egyszer előfordult azonban olyan is, hogy a fiatalabb apáca hölgyek mellettem elsuhanva, és a lelátó korlátja alatt átbújva szaladtak a színpad előtti térre, hogy vidám, felszabadult táncukkal is dicsőíthessék a Mindenhatót. Fiatalok és idősek, ilyen, olyan és amolyan vallásúak egyetlen emberként szomjazták a Szent Szellem erejét, érintését, és nem utolsó sorban az ébredést. Ennek a vágynak a kifejezése és erősítése volt ugyanis ezen hétvége legfőbb mondanivalója, célkitűzése, ahogyan ez a rendezvény vezérgondolatából is kitűnt: „Ébredj fel dicsőségem!”

Ebben a videóban próbáltam röviden összefoglalni a fent leírtakat:


A konferencia két és fél napjából egyértelműen kiderült számomra, hogy ez nem amolyan szállóigeként volt feltüntetve a programismertetőkön, hanem valódi, szívből jövő vágy megfogalmazásaként!!! Igen, még a hófehér papi ruhát viselő atyák arcán is ezt láttam, akik az áldozási ceremóniát, más szavakkal az úrvacsoraosztást végezték. A liturgiát nem egyszer hangos és modern dicsőítő zene tarkította, miközben a szolgálatot végző papok felemelt kezekkel, vagy tapsolva énekeltek, esetleg mennyei nyelveken imádkoztak. Hidd el kedves Olvasóm, nem túlzok, amikor azt állítom, hogy ilyet még életemben nem láttam, és akkor sem, amikor kijelentem, hogy valódi szomjúság és valódi tűz volt azon a helyen! Többször is felfedeztem ugyanezeket az arcokat papi öltözet nélkül, nadrágban és ingben, a táncoló résztvevők között. A hétvége fő szolgálója Sameh Maurice pásztor volt. Az üldözött, de egyre nagyobb ébredést megtapasztaló egyiptomi keresztények képviselőjeként elmondta, hogy az ő országukban akkor kezdődött el az áttörés és az egyre nagyobb csodák megtapasztalása, amikor a különböző keresztény egyházak, felekezetek össze tudtak végre fogni az ébredésért. Nem fintorogtak a másik különbözőségeire, nem tartották többre saját közösségeiket, gondolkodásmódjukat másokénál, hanem csak és kizárólag a közös célra, az ébredésre, a megújulásra fókuszáltak.

Nézd meg azokat a megható pillanatokat, amikor az üldözött egyiptomi keresztények megáldják az európai egyházat, és fordítva:


A mi országunkban nagyon sokat kell még változni ezen a területen, amíg egységben tudunk majd mozdulni. Én megtettem az első lépést, és azon leszek, hogy ezt újabbak és újabbak kövessék ezután is. Mindenesetre igen biztató számomra, hogy más egyházak elnöki tagjai is részt vettek a rendezvényen vendégként, és hogy több ébredési éllovassal is találkoztam azon a helyen. Talán nem is állunk olyan rosszul??? Rendkívül érdemes eltöprengeni egy dolgon: amikor a katonák egy csata előtt állnak, nem változik meg egyetlen pillanat alatt a gondolkodásuk, hogy mindenben egyet értsenek, és ne essenek egymásnak a különbözőségeik miatt. Egyszerűen csak félretesznek mindent, hogy A KÖZÖS CÉLRA TUDJANAK KONCENTRÁLNI! Ha ébredést akarunk látni, nekünk is ugyanezt kell tennünk, azaz összefogni, és csakis arra nézni, ami a közös bennünk: Krisztus, és a szomjúságunk Őutána.

Egy dologban mindenképpen biztos vagyok, mert ott voltam: tudom, hogy Isten drága, kedves Szelleme hatalmasan jelen volt a 2017-es Imádság Háza Konferencián, és ahol Ő ott van, nekem is ott a helyem! És neked? Hálásan köszönöm a szervezőknek, szállásadóimnak, segítőimnek, hogy lehetővé tették részvételemet ezen a nem mindennapi hétvégén!

Még több videót és fotókat, az Ébredés Misszió facebook oldalán találsz majd a rendezvényről. Kattints ide és lájkold az oldalt, akkor minden új anyag időben látható lesz számodra!

2017. április 13., csütörtök

"Ingyen kaptátok, ingyen adjátok"...

Egy ismerősöm, régebben a békefenntartóknál szolgált és a következő történetet mesélte:
A katonai táborban, melyben több nemzet békefenntartói állomásoztak, természetesen voltak olyan helységek, melyek közösek voltak. Az egyik ilyen helyen, azt hiszem az ebédlőben, volt egy amolyan ingyenes automata féle, melyből pénz nélkül, lehetett édességet venni. A megdöbbentő az volt, hogy a jelenlévő, többféle nép katonái közül, egyedül a magyarok csinálták azt, hogy rendszeresen megtömték zsebeiket az ingyenes termékekkel, és tucatszám vitték magukkal a csokoládét. Erre egy idő után felfigyelt a kiszolgáló személyzet, és kénytelenek voltak, csak a magyarok miatt kiírni az automatára, hogy teljesen felesleges marékszám elvinni az édességet, mert a gép holnap is ott lesz.

Ez egy kicsit cikis sztori, de vajon mit akartam ezzel mondani? Szeretném felhívni a figyelmet egy érdekes dologra, ami talán magyar mentalitás, talán nem. Ha valamiért nem kérnek pénzt, akkor azt képesek vagyunk a legvégsőkig kihasználni, bele sem gondolva abba, hogy ezzel a nagylelkű adakozót rendesen megkárosítjuk. De vajon ott van ez a magyarországi keresztények között is? Ez is irtó ciki kérdés, és biztosan sokaknak nem tetszik. Tudjátok úgy merült ez fel bennem, hogy voltak akik számon kérték tőlem, miért nem adom ingyen a könyveket melyeket írtam. Nem tudom sikerült-e meggyőzni őket azzal, hogy közöltem velük, a könyvek nyomdaköltsége több százezer forint volt, vagy, hogy engem erre a munkára hívott el Isten, tehát ebből kell megélnünk. Talán nem sikerült a meggyőzésük.

De láttam sokak által ismert lelkipásztort, aki öreg, rozsdás autóval jár szolgálni, olyat is, aki azért nem tud menni, mert nincs autója, de olyat is, aki saját pénzéből pótolta ki a gyülekezeti terem bérleti díját rendszeresen... vagy olyat, aki alig tudott enni adni a családjának mindezt azért, mert az "ingyen kaptátok, ingyen adjátok" szabályt zászlókét lobogtatjuk, elfelejtve a további ide vonatkozó igeverseket:

"Bizony, értünk van megírva, hogy aki a földet műveli, azzal a reménységgel szánt, hogy ő is részt kap majd a termésből! Hasonlóképpen van megírva ugyanez arról a munkásról is, aki csépel. Mi szellemi „magokat” vetettünk el köztetek. Vajon nagy dolog-e, ha úgy „aratunk”, hogy anyagi javakat kapunk tőletek cserébe?

Nem tudjátok, hogy akik Jeruzsálemben a templomi szolgálatot végzik, onnan kapják az élelmüket is?! Akik az oltár körül szolgálnak, azok részt kapnak az oltárra vitt adományokból. Ehhez hasonlóan rendelte az Úr is, hogy akik az örömhírt terjesztik, azok abból is éljenek meg." (1. Korintusi levél 9. rész)

Akit Isten beszédére tanítanak, az viszonozza ezt a tanítójának, ossza meg a javait vele! (Galata lev. 6:6)

"Azok a vezetők, akik jól végzik a gyülekezetben munkájukat, kétszeres anyagi támogatást és megbecsülést érdemelnek, különösen azok, akik az Isten üzenetével és a tanítással foglalkoznak. Mert az Írás azt mondja: -A cséplést végző ökörnek ne kösd be a száját, és engedd, hogy egyen is, miközben tapossa a gabonát!-, és: -A munkásnak add meg a maga fizetését!" (1. Timóteus 5:17-18)

Bizony amiről sokan azt gondolják, hogy ingyenes, és csak tömik vele a "zsebeiket" amennyire csak lehet, az súlyos pénzekbe kerül. Egy ébredési összejövetelhez, dicsőítő esthez, konferenciához stb. terembérlet, hang és fénytechnikai költség, nyomdaköltség, üzemanyag költség, rezsi, és még sok minden más is szükségeltetik. Ez már nem az a világ, mint Pál apostol idejében, amikor elég volt kiállni a főtérre, és meg lehetett szólítani az embereket. Ma az emberek máshol vannak, máshol időznek, nem úgy mint régen. A TV és a számítógép előtt milliókat találsz meg, de a tereken nem. Viszont a fent említett mentalitás alapján sokan csak szeretnének beülni egy-egy kényelmes összejövetelere és minél többet kapni, profitálni egy-egy ilyen programon. Szeretnénk sokakat elérni Isten élő üzenetével. Örülnénk, ha minél több főállású, tüzes szolgáló lenne az országban, akik bármikor elérhetőek lennének, de vajon kiket tud Isten használni abban, hogy ezeknek a személyeknek a mindennapi költségei fedezve legyenek ahhoz, hogy ők teljesen Isten dolgaival törődhessenek? Gondolunk-e szellemi tanítóink fizikai szükségleteire, vagy csak fogyasztani szeretnénk? Milyen anyagi háttérrel érjünk el ezreket, tízezreket? Úgy gondolom, gyökeres változásra van szükség ezen a területen hazánk ébredése érdekében. Ha könyvet adunk ki, újságot szerkesztünk, rendezvényt szervezünk, vagy csak elmegyünk egy másik városba igét hirdetni, ez mind mind pénzbe kerül.

Vajon egy magyar keresztény zenei szolgálónak van értelme úgy letölthetővé tenni a legújabb albumát, amint rengeteg órát dolgozott, gyakorolt, próbált, stúdiót bérelt, hogy odaírja alá: "Annyit fizetsz érte amennyit a szíved diktál"? Mennyire nőttünk fel ezen a területen? Számba vesszük az ő munkáját, kiadásait, vagy nem? 

Én most úgy döntöttem, bizalmat szavazok az olvasóimnak, többek között neked is.  Sok-sok órát töltöttem Isten előtt imádságban, míg megkaptam az alábbi igeszolgálatok üzenetét Tőle. Munkatársaimmal nem is tudom mennyi kilométert utaztunk, hogy az adott helyeken ezek elhangozhassanak. Végül szintén sok óra ment el a videóanyagok összevágásával, hogy az alábbi film elkészülhessen. Az volt a szívemen, hogy ennek a dvd-nek bátorítania kell azokat akik megnézik. Szerettem volna, hogy lángra lobbanjon a szívük Isten iránt, de ez nagyon sok munkát igényelt, ezért ezt a filmet pénzért áruljuk, melynek bevétele szolgálatunkat segíti. Most ezt úgy osztom meg veled mindezt, hogy rád bízom mennyit ér meg neked mindez. Íme a dvd borítója:


Ha szeretnéd megtekinteni ezt a filmet, megteheted. Ha a szellemi magokért cserébe fizikait adnál, hogy elősegítsd munkánk szélesebb körű terjedését, azt is megteheted.


Isten gazdag áldását kívánom az életedre!

2017. március 27., hétfő

Ébredés, Joshua és az aranypor

Több havi megfeszített munka után elérkezett végre a várva-várt pillanat: 2017. március 24-én 18 órakor elkezdődhetett végre a Joshua Mills nevét viselő konferencia az 1600 főt befogadó Budaörsi Sportcsarnokban. Főszervező a Dünamisz Magyarország volt.
Hogy miként keveredtem bele ennek a rendezvénynek a szervezési munkálataiba? Az Ébredés Misszió hazánk ébredését tartja szem előtt, ezért dolgozik. Munkatársaimmal együtt hisszük, hogy a közelgő ébredés nem fog kötődni egyetlen felekezethez sem, hanem pont a felekezetközi összefogást fogja értékelni és megáldani Isten az Ő tüzével. Ahol tehát ilyen kezdeményezést látunk, és az megegyezik a mi látásunkkal is, ott örömmel segítünk! Missziónk egyébként is sok rendezvényt szervez, sőt, gyakran besegít mások szervezéseibe is.

Amikor rádobban a szívünk egy-egy ilyen munkára, még akkor is melléállunk és belevetjük magunkat, ha nem mi vagyunk a főszervezők. Itt ezen a Joshua Mills konferencián nem csak mi éreztük úgy, hogy segítsünk, hanem több gyülekezet és felekezet képviselői is. A saját költségükön, a saját forrásaikat használva jelentkeztek az önkéntes szolgálók hol erre, hol arra a feladatra. Igen szép számú szervezői csapat alakult ki rövidesen, és mindenki a helyére került, mint egy tökéletesen működő gépezetben. Ismerem már ezt az érzést és ezt a jelenséget, magam is tapasztaltam hasonlót más rendezvényeken. Ezek azok a pillanatok, mikor maga az élő Isten rakja össze a programot a legapróbb részletekig, és az anyagiaktól kezdve az emberekig, az eszközökig mindent kirendel, csak hogy megvalósuljon, amit eltervezett.


Itt is ez történt. Több megható élmény közül kiemelnék egyet erről az egész hétvégés programról. Egy lelkes, őszinte és megható dicsőítés alkalmával úgy éreztem, térdeljek le a padlóra, és úgy énekeljek Istennek. Olyan jó volt megélni ezeket a pillanatokat, hogy hosszabb ideig is ott maradtam a földön. A színpadon éppen arról volt szó, milyen sokan várják a magyarországi ébredést még külföldön is. Ekkor hallottam, hogy annak is elcsuklott a hangja, aki ezt a színpadról tolmácsolta a közönség felé, és könnyek között folytatta mondandóját. A hátam mögül zokogást hallottam, talán többet is, és nekem is elkezdtek folyni a könnyeim ezeknek a szavaknak a hallatán. Ekkor értettem meg, hogy itt, ebben a több mint 1500 férőhelyes csarnokban nagyon, de nagyon sok olyan személy van, akiknek ugyanazért a dologért dobban a szívük, mégpedig hazánk ébredéséért. Nem tudnám megmondani, hány embernek folytak a könnyei ezekben a pillanatokban, de minden egyes könnycsepp, mely ezért az ügyért a földre hull, a világ legdrágább kincse, mely számon van tartva Istennél. Biztosan tudtam, hogy a lehető legjobb helyen vagyok azok között az emberek között, akiknek ugyanazt helyezte a szívére az Örökkévaló, mint nekem. Nem kérdeztük egymástól: "Mi a felekezeti háttered?", mert a közös cél, mely összeköt bennünket, sokkal fontosabb számunkra, mint azok a dolgok, melyekben esetleg nem értünk egyet.


Csoda volt, ahogy eljuthattam Orosházáról és vissza, csoda volt, hogy szállást biztosított egy kedves tesó, és csoda volt az is, ahogyan a helyi közlekedésünk is megoldódott Pesterzsébetről Budaörsre, ami nem kis távolság helyi viszonylatban. Csoda volt az ellátásunk is, és minden! Bár akadtak személyek, akik szigorúan csak a kritizálók székéből követték a konferencia eseményeit, de akikkel én együtt dolgozhattam, azok bizony nem ilyenek voltak! Egy másik helyen, egy másik időpontban, talán éppen Daniel Kolenda és a CfaN rendezvényén láthatunk majd hasonló összefogást hazánkban.  :)


Kérlek, hallgasd meg ezt az egyszerű kis dalt, ami nekem nagyon sokat jelentett és fog is a jövőben!



Hogy mi újság az aranyporral? Sokan kritizálták ezt a jelenséget, de én egyetlen dolgot vettem észre ezzel kapcsolatosan: miközben Joshua hirdette az Igét, és a zakója egyre inkább elkezdett csillogni, az emberek hite egyre inkább növekedett abban, hogy Isten valóban ott van közöttünk. Ez szerinted jó gyümölcs, vagy rossz? Van értelme ennek a jelenségnek, vagy nincs? Számomra teljesen egyértelmű a válasz.

Ha te is szeretnél tenni valamit hazánk ébredéséért, kattints ide és vedd fel velünk a kapcsolatot!


2017. március 13., hétfő

TV interjú Istenért

Hallottam egy ma is élő hölgyről, akinek az imádságai nyomán mindenfajta hihetetlen csoda történik. A vakok látni kezdenek, a bénák járnak, és sok egyéb olyan dolog zajlik körülötte, melyekről a Bibliában is olvasunk. Heidi Bakernek hívják ezt az asszonyt.
Szolgálata elején Isten gyakran kért tőle olyat, hogy utazzon el a világ különböző pontjaira repülővel, viszont a legtöbb esetben nem volt pénze az utazásra. Mivel azonban biztos volt benne, hogy Isten kérte tőle az adott feladatokat, ezért engedelmesen elindult a repülőtérre. Arra gondolt, hogy ha tényleg fontos az Úrnak ez vagy az az utazás, akkor ki fogja rendelni időben a repülőjegyre való pénzt. Így is történt minden esetben. Ismeretlen emberek mentek oda hozzá, akik úgy érezték a szívükben, hogy adjanak neki oda egy bizonyos összeget. Így mindig eljutott oda, ahová az Úr küldte őt.
Nekem március 7-én Budapestre kellett utaznom egy TV interjúra. Tudtam, hogy Istennek valamiért fontos, hogy elkészüljön ez az adás, és minél többekhez eljusson az Ő üzenete. Mivel a vonatjegyre nem volt még meg a kellő pénz, azt mondtam a feleségemnek, hogy ha kell, úgy fogok tenni, mint Heidi. Elindulok az állomásra, és ha az Úr tényleg ott akar engem látni a stúdióban, akkor mindent időben ki fog rendelni hozzá. Nem kellett elindulnom sem, mert azután, hogy ezeket a szavakat kimondtam, még fél óra sem telt el, a szükséges összegnél még valamivel több is a rendelkezésünkre állt. Igen, Ő tényleg akarta, hogy ez az adás elkészüljön. Ha van egy kis időd, pillants ezekre a pár perces videókra! Az egy órás felvételt több, rövid kis részre vágtam témák szerint. Ha jónak tartod őket, kérlek mindenképp oszd meg másokkal is, mert hiszem, hogy értékes üzenetek vannak bennük!
Köszönöm. :)
Bővebb információ munkánkról itt található.









2017. március 6., hétfő

Az érintés könnyei

Egy rövid bemutatkozást követően nagyjából így hangzott az üzenet, melyet csütörtök este kaptam: "Szeretnélek meghívni a gyülekezetünkbe szolgálni, kedves Tesó." Vannak felkérések, melyek kapcsán rögtön elfog egy érzés, mintha maga Isten hívna az adott helyre. Ez is egy ilyen volt. Bár a körülmények miatt nem adtam azonnal választ, de körülbelül egy órán belül minden a helyére került. A távolság oda-vissza több mint 500 km volt, és tudtam, hogy ha elmegyek, körülbelül az utolsó forintjainkat tankolom az autóba, nem is beszélve a kocsi állapotáról, és a rengeteg munkáról, ami rám vár. 8 órányi vezetés egy ismeretlen helyre, egy ismeretlen közösségbe, hajnali hazaérkezéssel, ilyen helyzetben...? Belevágni a bizonytalanba? Igen, ez ismerős! :) Ilyeneket az én élő Istenem, Uram szokott kérni, és ha Tőle van ez az egész, akkor azon áldás lesz biztosan. Már sokszor átélhettem. :)

Elindultam hát, belevágtam. Akkor még nem tudtam, hogy utazással együtt mindez egy 14 órás szolgálat lesz. Indulás 12:48-kor, hazaérkezés 03:16-kor. Isten Szelleme azt mondta előtte, velem fog jönni, és nekem ennyi bőven elég is volt!!! Mivel tudtam, hogy egy igen szegény kis közösségről van szó, készültem egy kis adománnyal is részükre, hisz mi már jó ideje abból élünk, hogy: "adjatok és adatik nektek". És ez tényleg működik! Szóval kicsit kalandosan ugyan, de megérkeztem a szegényes környékre, melyen egy kertes házban kialakított lelkes, igen tüzes, roma gyülekezetet találtam. Nem ismertem őket, de már a dicsőítés alatt éreztem Isten kedves szeretetét azon a helyen. Három helység volt egybenyitva az épületben, és mindenhonnan érdeklődő szempárok pislogtak rám. Tele volt az a hely teljesen, egyszerűen megtelt szomjas szívű, drága Tesókkal.




Most, hogy visszagondolok, nem láttam ott egyetlen unott arcú embert sem! Élet volt az arcokon és lelkesedés. Nekem úgy tűnt, szívből szállt fel a dicséret is, egyenesen az élő Isten trónjához. Engem egy ismerős érzés kerített hatalmába, amit leginkább ahhoz tudok hasonlítani, mint amikor a lóversenyen a startpisztoly eldördülése előtt, a lovak patáikkal a földet kapálják, és a kirobbanó pillanatot várják...az indulást, a harcot, a küzdelmet. Gyakran érzek ilyet igehirdetés előtt, és mi tagadás, nagyon szeretem ezt az érzést! :) Ilyenkor sokszor ezt ismételgetem magamban: "Sehová nem megyek nélküled, Uram. Csak Veled...csak Veled, kedves Szent Szellem."

Őszinte leszek: soha életemben nem beszéltem még ilyen erővel, mint ezen a szombat estén. Egyszerűen csak kiléptem hittel a vízre, a bizonytalanba, odaadtam Istennek az utolsót, és akkor úgy kiáradt az Ő ereje, ahogyan soha még azelőtt, mióta Őt szolgálom. Volt, aki hangosan zokogott az igehirdetés alatt, volt, aki diszkréten törölgette a könnyeit, akadtak, akik nem tudtak megmaradni a székükön a Szent Szellem jelenléte miatt, sokan pedig leülni nem tudtak, hanem ülőhely híján az egész összejövetelt végig állták. De Ő is ott volt!!! Isten Szelleme megígérte, hogy velem lesz, és ezt be is tartotta. Nem is tudom, meddig beszéltem ebben a sűrű és szent légkörben, de egyszer csak vége lett a szolgálatnak. A Tesók összeszedték a székeket, egymásba rakták, hogy mindenki közelebb tudjon lépni. Újra megszólalt a dicsőítés, miközben az emberek egymás után jöttek előre imádságot kérni. Azt mondtam ekkor Isten Szellemének: "TÉGED AKARNAK, URAM! TE JÖSSZ." Ő pedig mindenkit megérintett egytől egyig. Kit így, kit úgy. Hol így nyilvánult meg, hol pedig másként.

De az igazi megdöbbenés csak ezután ért engem. Imádkozás után lenéztem a padlóra, ahol az őszinteség könnyei apró kis tócsákba gyűlve álltak előttem. Többen térdeltek vagy álltak azon a helyen, de talán senki nem vette észre ezeket a csillogó nyomokat. Én észrevettem, és tudom, hogy a Mindenható Isten is látta, számon tartja, és megválaszolja az itt kimondott szavakat!
Megérte kilépni a bizonytalanba, mert csodákat láttam. Lépj ki te is bátran! Természetesen minden dicsőség EGYEDÜL ŐT illeti meg, Ő méltó rá, Ő az, aki munkálkodott ígérete szerint!

Bővebb információ szolgálatunkról itt.

2017. február 28., kedd

Ingyenes csodák

Sokan voltak az istentiszteleten. Mondhatjuk, hogy szinte tele volt a majd kétszáz személyes terem.
Ismerős és ismeretlen arcok, felemelt kezek, Istent kereső arcok, tekintetek. De nekem valahogy mégis folyton az egyik sarokban ülő, szerény öltözetű fiatalemberre esett a tekintetem. Az érzés, hogy oda kell mennem hozzá és adnom kell neki egy példányt -"Az Élő Tűz mindent megváltoztat" című könyvből- egyre erősödött bennem. Tudtam, hogy nem bánom meg, ha engedelmeskedek ennek a hangnak, sőt ez a kötelességem. Ezért egy idő után felálltam és elindultam a férfi felé.
- Ne haragudj! Valamiért úgy érzem adjam neked ezt a könyvet. Elfogadod?
- Persze! -Mondta mosolyogva, és már nyúlt is érte.
Kiderült, hogy ismer engem és tényleg nagyon örül a könyvnek, mert már hallott róla. Szerette volna megvásárolni, de nem tudta. Mivel vágyott Isten érintésére, kijelentésére, megkért, hogy imádkozzam érte. Miközben ezt tettem, Isten Szelleme megérintette és bátorította őt. 
Tényleg megérte odamennem hozzá.

5-6 tagú roma család ült a gyülekezetben, a kijárathoz közel. Hatalmas, nagy darab, sötét bőrű férfiak alkották a család férfi tagjait. Testfelépítésükön látszott, hogy félelmetes alakok lehettek a múltban. Most viszont a marcona külsőt, békét sugárzó arcok tették ellentmondásossá. Szinte mozdulatlanul ülték végig a délelőtti összejövetelt, a maguk egyszerűségében. Ha a méreteik nem lettek volna szembetűnőek, viselkedésük minden bizonnyal észrevehetetlenné tette volna őket ebben a tömegben. 
- Biztos Uram, hogy hozzájuk küldesz? -Kérdeztem az ismerős ösztönzést követően Istentől, ám egyikük valamin elmosolyogta magát, és ez felbátorított. Odaléptem, egy újabb ingyenes példánnyal, a már említett "Élő Tűz" második részéből, a legnagyobb férfihez, gondolva biztosan ő a családfő.
- Elnézést kérek. El tetszenek fogadni ezt a könyvet ajándékba? Úgy érzem adjam önöknek. -A két oldalán helyet foglaló családtagok tekintetei, és az övé is rám szegeződtek, majd ugyanennyi mosoly érkezett felém bátorítón.
Mind örültek annak az egyetlen könyvnek. Azt mondták, ismernek engem, és el fogják olvasni. Hálásan megköszönték, és még beszélgettünk is egy keveset.

Szegényes kinézetű, ismerős házaspár ült a széksorok erdejében. Látszott, hogy nem unják az istentiszteletet, hanem szomjasan, érdeklődve követik a történéseket. Tudtam, hogy valamiért ritkán járnak a gyülekezetbe, de most ezen az összejövetelen teljes lényükkel jelen voltak. Nem megy túl jól a soruk anyagilag, ezért nem hiszem, hogy túl sok keresztény könyvet vásárolnak. Többször rájuk pillantottam az összejövetel alatt, tudva, hogy a szünetben majd nekik is adnom kell egy ingyenes példányt a könyvből. Az istentisztelet végeztével, a hömpölygő embertömeg közepette, már csak az előtéri ruha fogasoknál tudtam elérni őket. Megkérdeztem elfogadnának-e egy ingyenes példányt "Az Élő Tűz mindent megváltoztat" című könyvből, mire ők nagy örömmel igent mondtak. Még néhány szót váltottunk, azután elbúcsúztunk egymástól. Reménykedtem, hogy jó helyre kerül ez a könyv is, melyen keresztül Isten biztosan szól majd hozzájuk. Néhány nappal később azt a hírt kaptam, hogy a házaspár tagjai felváltva olvassák a könyvet és szinte falják az oldalakat. Ezek szerint szomjasak Istenre. Az nagyon jó hír, hiszen Ő a szomjazónak inni ad!

Hála azoknak a személyeknek, akik ingyenes példányokat finanszíroztak meg "Az Élő Tűz" második részéből, nem csak a fent említett emberekhez juthatott el a könyv, hanem börtön lakókhoz, gyilkosokhoz és hajléktalanokhoz is. KÖSZÖNET AZ ÁLDOZATOTOKÉRT!!!
Bátorítalak téged is, aki most olvasod ezt a bejegyzést, hogy látogass el erre az oldalra és rendelj olyan és annyi könyvet a rászorulóknak, amennyit szívesen adakoznál erre a missziós munkára! Ha azt szeretnéd, hogy mi juttassuk el a rászorulókhoz, akkor a postaköltség nélküli árakkal számolj! A megrendelő űrlapon, az "Egyéb üzenet" részbe írd be, hogy "INGYENES PÉLDÁNY"!